A magyar nyelv a legszebb, legkifejezőbb, legrégibb, a magyar nyelv mindenek fölött...

Már két változatban:

9 dolog, amit kevesen tudnak a magyar nyelvről...

A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke

 


9 dolog, amit kevesen tudnak a magyar nyelvről...

Ez az írás jött körüzenetben: 9 dolog, amit kevesen tudnak a magyar nyelvről... a második felében van a lényeg! (kattints rá, ha meg akarod nézni!)

Mostanában gyakran kapok terjedelmes fejtegetéseket világ-összeesküvésről (H1N1 vakcina, a rákkeltő aszpartam édesítőszer stb.) Ez a dolog legalább nem ilyen, „csak” un. délibábos (nem tudományos) nyelvészkedés, és így viszonylag ártalmatlan. Az viszont biztos, hogy ugyancsak a szélsőjobbos, mélymagyar mozgalmak kelléktárába, hivatkozási alapjába tartozik.

Mindjárt keltsen gyanút az irodalmi forrás:

Kiss Dénes: "Ős-nyelv nyelv-Ős", Antológia Kiadó Lakitelek 1993

A szerző és műve az új-nyilas weblapok kedvence. Nyelvésznek titulálja magát, de felfogása zűrzavaros. Nyelvünket formai elemek alapján elemzi, míg a valódi nyelvészet a fejlődésében (ehhez a társtudományok, a történelem, a földrajz, a biológia stb. ismerte is szükséges). A magyar-sumér rokonság egyik hirdetője. Amúgy ártalmatlan bolond.

Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999

A szerző Torontóban élő, felvidéki származású „író”. Író, mert ír. Marhaságokat. Többek között propagandistája a világraszóló magyar találmánynak (amely a magyar jövő kulcsa), a szénhidrogén üzemanyagok vízzel való helyettesítésének (elrettentésül: http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/tarogato&page=/magyjovo.html). Természetesen ugyancsak a mélymagyar weblapok, blogok kedvence. Róla és tudományáról tehát elég ennyi.

Most nézzük a teljesség igénye nélkül az állításokat:

1. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél?

 

Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg.

 

Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt.

Samuel Ling XIX. századi tudományos író (némi vallási miszticizmussal megáldva).

Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkokként a magyarok jelölésére használtak.

A turk megjelölés egyértelműen a török nyelveket beszélőkre vonatkozik. A tudomány mai állása szerint az ősi turk (türk) rovásírást sok ókori nép – többek között a magyar, de lehet, hogy a viking is –  átvette.

Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "Ericson járt e helyen is sok társával".

Ki az a vicces nevű Szilva Lajosné? Mások is keresték. Lásd ezt itt!

3. Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével

Ez az, amit a nyelvtudomány nagyon óvatosan használ, mert formai elemzés.

4. Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?

Igen, tudtuk, és természetesnek vesszük, hogy sok tudományág alapkérdése: honnan származik, hogyan alakult ki. Vonatkozik ez a világmindenségre, antropológiailag magára az emberre, a beszéd és nyelv kialakulására és sok másra.

Az ősnyelv kérdésében a legtovább az indo-európai nyelvek kutatói jutottak (miután ezeket a nyelveket gazdag és népes országok lakói beszélik), egy hipotetikus közös alapnyelvnyelet is megalkottak, és vannak feltételezések az indo-európai őshaza helyére is.

Hasonló módon történik a finnugor nyelvcsalád kutatása is. A kutatás eredménye, hogy ma már nem is finnugor, hanem uráli nyelvcsaládról beszélünk, miután bizonyosnak tekinthető, hogy a szamojéd nyelvek rokonai a finnugor nyelveknek. Ők az ősöktől legkorábban elszakadt népcsoportok, és nyelvük talán a legközelebb áll az ősnyelvhez. Nem elfogadott, de felvetődött a török nyelvekkel való közös ősnyelv lehetősége is.

5. Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein?

Sok ezek közül – főként Amerikában, de máshol is – emigránsok, távolba szakadt hazánk fiai honvágyát, nosztalgiáját mutatja.

Van néhány, ami a magyar nyelv által átvett szóra utal. Pl. Alma-Ata  kazah nagyváros: jelentése  alma-apa. Az alma szavunk török eredetű. Történelmileg időnként szoros kapcsolatba kerültünk török és iráni nyelvű népekkel, sok szót átvettünk tőlük, a mai török és iráni nyelvű országokban ezért sok ilyen egyezés található.

A többi véletlen, formai egyezés. Van bizonyos statisztikai valószínűsége annak, hogy hasonló hangkészlettel rendelkező nyelvek hasonló szavakat produkáljanak, akár úgy, hogy még a jelentésük is hasonló (például kínai és magyar ).

6. Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában: "A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett."

Nem kéne XIX. századi emberekre hivatkozni, azóta a tudomány nagyot haladt.

A magyar nyelv nem áll magában, mint tudjuk. A finnugor nyelvek szerkezete azonos, főként ez bizonyítja a rokonságot. Miután a magyar nép korán elvált az ősöktől, ma már kevés a formai szóegyezés. A finn nyelvben néhány egyszerű mondatnál többet nem sikerült összekotorni. De azért az egyező vagy hasonló szavak is a rokonságra mutatnak, az ősi alapszókincs részei (pl. víz).

Amúgy az „európai nyelvek” kategória nem létezik. Európában indo-európai, finn-ugor (uráli), török , kaukázusi nyelveket és a baszk nyelvet (amelyet nem sikerült sehová rokonítani) beszélik.

A kaukázusi nyelvek közé tartózó grúz nyelvről a régészeti, nyelvészeti és antropológiai kutatások eredményei alapján  már a Kr. e. III. évezredben vannak ismereteink, talán ez a legrégebbre visszavezetett nyelv.

7. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló?

Hát... Mit értünk tömörítő hatásnak? A nagyon bonyolult ragozási, képzési rendszert?

Mindenesetre az ugyanazt jelentő angol szöveg leírva (és persze kimondva) fele , kétharmada a magyarénak. A magyar nyelv redundanciája (bőbeszédűsége) igen magas, amely az érthetőséget viszont javítja. Ez az előnye.

8. Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek

(az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14  magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?

Igen, ebben csúcstartók vagyunk (az informatikusok bánatára).

9. Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?

És hol van a sorban a kínai, amelyben a hanglejtés jelentéshordozó?

Egyéni megítélés kérdése. Én nem tartom dallamosnak a magyar nyelvet, főképpen az első szótagok hangsúlyozása miatt. Monoton lehet idegen fülnek.

Valóban nem tudják, vagy csak kevesen!

Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a szlengnek, az új zsargon kifejezéseknek.

Az átvételek által nem zsugorodik, hanem bővül a szókincs . Az átvett szavak beilleszkednek a nyelvszerkezetbe, ha nem, előbb-utóbb kilökődnek. Történelmileg is mindig így volt, és minden nyelvre ez az igaz. A legbefogadóbb nyelvek pedig világnyelvek lettek (pl. az angol.)

Ugyanez áll a szlengre (rétegnyelvre), zsargonra (csoportnyelvre). A nyelvhasználat dönti el, hogy ezekből mit kerül át és rögzül a szókincsben. A példa számos, sok, mindennap használatos szóról nem is tudjuk már, hogy valaha szleng, vagy zsargon volt.


Magyar nyelvünk

A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke

Ismét kaptam egy variációt a témára, ezúttal megzenésítve, illusztrálva, érzelmi hangulatot árasztó képekkel és egyebekkel kiegészítve.

Itt letölthető, de türelem, mert a fájl 4 MB körül van. Akinek a gépe nincs felkészítve PowerPoint prezentációk kezelésére, az telepítsen egy nézegető programot innen!

A mű egészen tetszetős, kár, hogy a szövegrészek – nyílván a bemásolás során elkövetett figyelmetlenség miatt – tele vannak egybeírt szavakkal. A tartalom részben azonos az előző szöveggel, némi kiegészítéssel, de jó része már nem is nyelvünkről szól, nem illik a címhez, inkább magyarkodás, a szerkezetet ezáltal zűrzavarossá vált.

Nézzük az újabb nyelvi állításokat:

Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?

A prezentáció címadója Ove Berglund svéd orvos és műfordító véleménye. Később előkerülnek Jakob Grimm meseírónak, George Bernard Shaw drámaírónak, Grover S. Krantz amerikai kutatónak tulajdonított vélemények is.

Dagadhat a keblünk, amikor neves külföldiek (habár Ove Berglund inkább orvos, az irodalom terén amatőr)  pozitívan nyilatkoznak rólunk (már ha ezek hitelesek nem fáradtam az igazolással). Biztosan lehetne még ilyen megnyilatkozásokat találni, de hát ezek csak érdekességek, egyéni vélemények, pillanatnyi hangulatból vagy speciális helyzetből adódó megállapítások, azt azonban megerősítik, hogy nyelvünk fejlődése valóban hosszú távú életképességet mutat, mindenfajta verbális és írásbeli kommunikációra kitűnően megfelelt a múltban és megfelel ma is. .

Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?

V. ö. ezzel! Újabb nevek bukkannak fel a témában. Azonban Keresztesi József, Horváth István, Kőrösi Csoma Sándor, Táncsics Mihály, Varga Zsigmond a saját korának tudományos környezetében tehetett csak megállapításokat, állíthatott fel hipotéziseket, amelyek ugyan a további munkát inspirálhatták (akár pro, akár kontra), de ma ritkán képeznek hivatkozási alapot a tudományban.

Pass László pedig valódi délibábos nyelvész, mániákusan képviselte a sumér-magyar nyelvrokonságot. Így inkább csak a grespiklászlóknak hivatkozási alap.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

Az állítás összekeveri az írástudást az írásbeliséggel. Az írás  jelrögzítési eljárás, a jelekké formált és rögzített beszéd, gondolat mai nyelven szólva  off-line módon továbbítható, terjeszthető. Az írás módja egyfajta kódolás, az írást azok tudják olvasni, akik ismerik hozzá a kulcsot, ők az írástudók. Az alkalmazók körének kellő mérete és a használat elterjedtsége kell ahhoz, hogy írásbeliségről beszélhessünk.

Igaz, hogy a magyarság már a honfoglalás előtt használt jelrögzítési technikákat  pl. a turkoktól átvett rovásírást   de ennek használata nem volt széleskörű, csak egyszerű üzenetek továbbítására szolgált. A honfoglaló magyarok nyelvéből nem is maradtak fent írásos emlékek.

Írásbeliség a társadalmi kapcsolatok bővülése folytán Magyarországon III. Béla király idején kezdett kialakulni, és az államszervezet irányításában Károly Róbert idején vált általánossá, de latin nyelven! Nem is lehetett másképpen: a latin közvetítő nyelvként működött a soknemzetiségű országban. Magyar nyelvemlékeink is általában latin szövegekbe beágyazva fordulnak elő, ilyen a Tihanyi alapítólevél és az Ómagyar Mária-siralom is. Magyar írásbeliségről valójában csak a XIX. századtól kezdve beszélhettünk.

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk?

Kétségtelen! De azért van néhány, ma már nem érthető frázis, ezek értelme csak valószínűsíthető:

Búol oszuk, epedek valószínűleg: Bú gyötör, epeszt
Tüüled válnum, de nüm valállal valószínűleg: Ne váljak el tőled, életben maradva

Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba, hiszen több ezer éve kiforrott és csak minimális változtatásokra van szüksége!

Egy nyelv akkor marad viszonylag állandó, ha beszélői elszigeteltségben élnek. A kiszakadt néprészek is mindig a nyelv archaikus állapotát őrzik, ilyen pl. a moldvai csángók által beszélt magyar nyelv. Általában kijelenthető, hogy a magyar nyelv szigetet képez a környezetben beszélt nyelvekhez képest, ezért állandóbb azoknál. De a korszerűsítést (régebbi és újabb kori nyelvújítások stb.) nem kerülhette el, különben használhatatlanná vált volna.

A prezentációban előforduló további, nem nyelvi jellegű, a témához nem illő téves állítások:

Ráakadtam a téves állítások egyik lehetséges forrására:

http://ellenkultura.info/magyarok-tudjuk-e.html

Becsületére váljon a honlap szerkesztőinek, hogy a szöveg után néhány a fentiekkel összecsengő cáfoló kommentárt is megjelentetett

 

(A lapot időközben eltávolították).

Az irományt dr. Bakay Kornél jegyzi, mint a barikád.hu (a Jobbikot támogató portál) munkatársa.

 

 

Készült: 2010.02.03

Frissítve: 2011.03.13.

Készítette: Hernádi István

btszo@freemail.hu